Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 Hová lehet jogorvoslatért fordulni, hogyha az iskola nem engedi/segíti a hittanoktatás szervezését?

Az állami általános iskola intézményvezetője (és a tagintézmény vezetője) köteles együttműködni az egyházi jogi személlyel a hittanoktatás szervezése terén. Ha ez az egyházi jogi személy megítélése szerint nem valósul meg, akkor elsősorban egyeztessen az egyházmegye esperesével. Álláspontjuk közös kialakítása után a Klebersberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatójához fordulhatnak segítségért. Amennyiben az akadályoztatás ennek ellenére fennmarad, úgy tájékoztassák a Zsinati Oktatásügyi Irodát, mely a Klebersberg Intézményfenntartó Központ elnökéhez fordul.

 

Mit tegyünk, ha az iskola vezetősége akadályozza a tanulók jelentkeztetését?

Az állami általános iskola vezetője (és a tagintézmény vezetője) köteles együttműködni az egyházi jogi személlyel a jelentkeztetés terén. Ha ez az egyházi jogi személy megítélése alapján az intézmény akadályozza a tanulók jelentkeztetését, akkor a fenntartói jogokat gyakorló Klebersberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatójához kell fordulni segítségért. Amennyiben az akadályoztatás ennek ellenére fennmarad, úgy tájékoztassák a Zsinati Oktatásügyi Irodát, mely a Klebersberg Intézményfenntartó Központ elnökéhez fordul.

 

A hittanórák szervezéséhez elkérheti-e a hittanoktató/lelkész az osztályok névsorát/ szülők elérhetőségeit?

A hittanoktatásért felelős egyházközség lelkipásztora az állami általános iskola igazgatójával egyeztethet e kérdésben. Az iskola tanulóinak személyes adatait az intézmény nem adhatja át, azonban az iskola közreműködésével az információs anyag eljuttatható az érintett tanulókhoz és szüleikhez.

 

Hogy oldják meg az iskolában a termek biztosítását?

Az iskola feladata a tárgyi feltételek biztosítása. Egy köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete rendelkezik: a nyolc osztállyal működő általános iskolának 4, a 16 osztállyal működő általános iskolának 6, a 24 osztállyal működő általános iskolának 8 csoportszobával kell rendelkeznie. Amennyiben az állami általános iskola nem rendelkezik a törvényes működés feltételeivel, úgy külső helyszín is igénybe vehető a tanulók felügyeletének biztosításával.

 

Lesz-e kötelező létszám a csoportok esetében?

Az Emberi Erőforrások Minisztérium Oktatási Államtitkárságával folytatott egyeztetések során a kötelező létszám nem került rögzítésre. Irányadónak tarthatjuk az egyházi költségvetési céltámogatások sajátos szabályairól szóló 142/2012. (VII.3.) Kormányrendelet 5. § (3) bekezdésében rögzített 7 főt. Ez esetben azonban csupán a finanszírozható csoportok minimális létszámának meghatározásáról, s nem a szervezhető csoportok minimális létszámáról beszélhetünk.

 

Mi történik, ha a minimális létszámot nem éri el a hittancsoport létszáma?

A református hittancsoport – minimális csoportlétszám meghatározása híján – indítható. Finanszírozása azonban a később meghatározandó külső feltételektől függ.

 

Milyen csoportösszevonásokra lesz lehetőség?

A 2013/14. tanévben csupán a párhuzamos 1. ill. 5. évfolyamos osztályok összevonására nyílik lehetőség, majd tanévről tanévre az összevonási lehetőség kibővül egy évfolyammal. Végső esetben 2016 szeptemberétől az 1-4. és az 5-8. évfolyamok összevonása is lehetséges lesz.

 

Ugyanabban az időpontban kell lennie a hit- és erkölcstannak, mint az erkölcstannak?

Elméletileg a két csoport számára külön időpontban is szervezhető a tanóra, azonban a gyakorlatban a hit- és erkölcstan sérül, amennyiben a délutáni időszakra szorul.

 

Milyen eljárásrend szerint célszerű egyeztetni az állami általános iskola igazgatójával az órarendről?

Az órarendről történő egyeztetésre május 21. és augusztus 31. között kerülhet sor. A megelőző tanév végén a következő tanévben indítandó csoportok és a csoportokat oktató pedagógusok egyeztetésére kerülhet sor. Ekkor szükséges megadni az esetleges órarendi igényeket. A végleges órarend megtervezésére általában augusztus első három hetében kerül sor.

 

Maradhat-e el hittanóra jövő szeptembertől?

Rendkívüli körülmény bekövetkezése esetén maradhat el tanóra egy köznevelési intézményben. Ilyen pl. a tűzriadó, a bombariadó, vagy esetleg a pedagógus betegsége, amennyiben nem sikerül gondoskodni a szakszerű helyettesítésről.

 

Kinek kell bejelenteni, ha elmarad a hittanóra?

A hittanoktató betegsége, akadályoztatása esetén jelzi helyzetét a hittanoktatást szervező egyházközség lelkipásztorának. Amennyiben a hittanoktató szakszerű helyettesítése nem megoldható, úgy a lelkipásztor jelzi mindezt az állami általános iskola igazgatójának, vagy az általa megbízott személynek.

 

Milyen egyeztetés kell, ha egy iskolába különböző református egyházközségekhez tartozó gyermekek járnak?

Mindenképpen szükséges a református egyházközségek egymás közötti egyeztetése arról, hogy ki végzi az adott iskolában a hit- és erkölcstan oktatást.  A délelőtti órák lehetősége miatt, valamint az időponti különbözősége miatt javasolt akár az órák egymás közötti megosztása is.

 

Ki választ: a gyerek vagy a szülő?

Hivatalosan, írásban a szülőnek kell jeleznie a választási szándékát az iskola felé. A döntés hátterében azonban sok minden állhat: a korábbi tapasztalatok alapján a szülő elkötelezettségén kívül gyakran befolyásoló a gyermekek korábbi tapasztalata, kortárs csoportok, barátok visszajelzései.

 

Járhat-e hittanra az a gyerek, akinek a szülei ezt nem engedik?

Nem. Mindkét típusú hittanoktatás esetében szülői beleegyezés szükséges a hittanórák látogatásához. A fakultatív hittanoktatás esetében ez az év eleji jelentkezési lapon történik meg. (Akár év közben is van lehetőség a fakultatív hittanoktatáshoz csatlakozni, de akkor is szükséges a szülők által aláírt jelentkezési lap.)

 

Milyen lehetőségeink vannak a beiratkozás megszervezésére?

Lásd. a „Milyen fórumokon lehet hirdetni a hit- és erkölcstan óra lehetőségét a szülők számára?”  c. kérdésre adott választ.

 

Milyen szakmai támogatást kap a helyi egyházközség a hit- és erkölcstan megszervezésére?

Az MRE Oktatásügyi Irodája és a Református Pedagógiai Intézet közösen elkészítette a hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos leggyakoribb kérdések-válaszok listáját. Ennek része a szervezési kérdések tárgyalása is.

Az RPI módszertani ajánlást készít az egyházközség által szervezendő hittanórák szervezési háttérmunkálataihoz, melyben instrukciók, időpontok segítik az egyházközség munkáját.

 

Hogyan célszerű megszervezni a hit- és erkölcstanoktatást: osztályonként, évfolyamonként?

 

A kötelezően választható hittanórák esetében, ahol a szükséges feltételek adottak (létszám, terem, stb.) ott javasolt az osztályonkénti hit- és erkölcstan oktatás megszervezése. Szakmai szempontból indokolt és teljesen elfogadható az évfolyam szintű összevonás lehetősége is. Adódhatnak azonban olyan körülmények, melyek több évfolyam összevonását indokolják. Ebben az esetben arra érdemes törekedni, hogy ez az összevonás az 1-4, 5-8 évfolyamok keretei között történjen meg.

A szervezés során minden összevonási lehetőségről érdemes és szükséges egyeztetni az adott iskola vezetőségével.

 

A fakultatív hittanoktatás nem érinti az iskolai kötelező órarendet, így szükség esetén, az MRE által meghatározott létszámhatárok elérése érdekében javasolt az 1-4, 5-8 évfolyamok összevonása.

 

Lehet-e több osztályból vagy évfolyamról összevont tanulócsoportokban tanítani a református hit- és erkölcstant?

Lásd. a „Hogyan célszerű megszervezni a hit- és erkölcstanoktatást: osztályonként, évfolyamonként?”, valamint a „Milyen csoportösszevonásokra lesz lehetőség?” kérdésekre adott válaszokat.

 

Mi a helyzet az óvodai hitre neveléssel és a középiskolai hittanórákkal kapcsolatban?

A hitoktatást csak olyan módon lehet megszervezni az óvodában, a középiskolában és a kollégiumban, hogy az óvodában az óvodai foglalkozások, a középfokú iskolában a tanórai foglalkozások, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedjék. (2011. évi CXC. törvény 35.§.3.)

 

 

TÁRGYI, TARTALMI FELTÉTELEK

 

Mi alapján kell hittanórát tartani?

Az MRE 2007/II. A református hittanoktatásról szóló törvény 2.§. 2. pontja alapján a hittanoktatás alapvető célkitűzéseit, formai és tartalmi követelményeit a Zsinat által elfogadott „Református hittanoktatási kerettanterv” határozza meg. Tartalmában a hittanórán azoknak a leckéknek kell szerepelniük, amelyek a Református hittanoktatási kerettantervben szerepelnek.

 

Van-e a hittanoktatásnak hivatalos tankönyve?

Az MRE 2007/II. A református hittanoktatásról szóló törvény 3.§. 1-2. pontja szerint a hittanoktatásban felhasználható tankönyvek listáját az RPI javaslata alapján a Zsinat Oktatásügyi Bizottságának előterjesztésére, a Zsinat Elnöksége hagyja jóvá. A hittankönyvek fejlesztését és kiadását a törvény az RPI feladatává teszi, míg a kiadást a Kálvin Kiadó hatáskörébe sorolja.

A tankönyvek mellett használhatóak olyan segédkönyvek is, melyek református hitvallásosságukban, tartalmi és pedagógiai igényességükben megfelelnek a kerettanterv általános célkitűzéseinek.

Az RPI által készítendő, folyamatosan frissülő hittankönyvek jegyzéke ezeket a segédleteket is tartalmazza.

 

Kell-e, hogy minden tanulónak tankönyve legyen?

Szakmai szempontokból javasolt, hogy a tanulóknak legyen tankönyvük. Ahogyan más tantárgy esetében van a gyermekek kezében tananyag, így a hit- és erkölcstan komolyságát és az órai közös munkát is megalapozza, ha minden gyermeknek van tankönyve.

 

Lesz-e arra lehetőség, hogy a hittanóra tankönyvei bekerüljenek az ingyenes tankönyvcsomagba?

Mint kötelezően választandó tantárgy, a hittanóra tankönyve éppúgy ingyenes lehet, mint az erkölcstan óra tankönyve.

 

Milyen naplóban kell vezetni a hittanórákat?

A kötelezően választható hittanórákat az önkormányzati/állami általános iskola által használt haladási naplóban kell vezetni. Ugyanígy, a bizonyítványok kiadása során, szintén az iskola általi bizonyítványban fog szerepelni a hit- és erkölcstan értékelése.

 

A fakultatív hit- és erkölcstan oktatás esetében az MRE 2007/II. A református hittanoktatásról szóló törvény 13.§. 1-3. pontjai előírják a hiányzási, haladási, osztályozó napló használatát. Ennek a tervezése és a kivitelezése a RPI, terjesztése pedig a Kálvin Kiadó feladata.

 

Ez a napló ma 3 formában létezik.

12 tanuló és évi 36 tanóra esetén használható.

24 tanuló és évi 36 tanóra esetén használható.

24 tanuló és 72 tanóra esetén használható.

 

Kell-e osztályozni jövő szeptembertől?

A kötelezően választható hittan valószínűleg ugyanolyan értékeléssel fog történi, mint az erkölcstan órák értékelése. Ha ott osztályoznak, a hit- és erkölcstant is osztályozni kell.

A fakultatív hit- és erkölcstan oktatás esetében továbbra sem kötelező az osztályzás.

 

Hittanból is lehet bukni?

Ha jegyekkel történő osztályzás van, akkor fenn áll a bukás lehetősége is. Szakmai szempontból viszont nem javasolt.

 

Milyen módon kell értékelni a református hit- és erkölcstan tantárgyat?

Lásd a „Kell-e osztályozni jövő szeptembertől?” c. kérdésre adott választ.

 

Melyek azok a tárgyi feltételek, amelyeket jogosan kérhetünk a hittanóra kapcsán az iskolától?

Hogyha a hittanoktató (hittanoktató lelkipásztor) a kötelezően választható hittanoktatás esetében az iskolai nevelőtestület tanácskozási jogú tagjává válik, akkor mindazokat a tárgyi feltételeket kérheti, melyek az iskolai nevelőtestület bármely más tanárát megilletik. Pl. terem, tábla, taneszközök, stb.

Mindezekkel együtt az iskolai nevelőtestület tanáraira vonatkozó kötelezettségeket is magára vállalja, tehát az iskola SZMSZ-e és házirendje alapján felelősséget vállal az általa használt helyiségekért és taneszközökért.

 

Lesz-e ellenőrzése a hittanórának?

Az állami általános iskolában kötelezően választható felekezeti hit- és erkölcstan óra esetében a hittanórai foglalkozások, a hitoktató ellenőrzés az egyházi jogi személy feladata. (2011. CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 35.§.4.) Azaz az iskola vezetősége nem ellenőrizheti sem a hitoktatót, sem a hittanórát, de ha visszaélésekről kap visszajelzést, akkor ezt jelzi az illetékes egyházi jogi személy felé. (Pl. ha rendszeresen elmaradnak a hittanórák, késik a hitoktató, stb.)

 

Mind a fakultatív hittan, mind a kötelezően választható hittanórák esetében érvényesek a következő MRE szabályzások:

 

Az MRE 2007/II. A hittanoktatásról szóló törvény 14.§. alapján az MRE hittanoktatási tevékenységét a Zsinat szabályozza és felügyeli. Ez főként azt jelenti, hogy a 2007/II. törvény és egyéb jogszabályok rendelkezései pontosan vannak-e végrehajtva. A vonatkozó paragrafus a hittanoktatás helyi ellenőrzését az egyházi törvényben meghatározott egyházlátogatások keretébe sorolja.

Az egyházmegye hatáskörébe tartozik tehát a hittanórák ellenőrzésének joga és lehetősége, melyekre jelenlegi szabályzásunk szerint a következő pontok vonatkoznak:

 

A református egyházmegyében

Az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló törvény 83.§ szerint a canonica visitatio keretén belül köteles az adott egyházmegyéhez tartozó egyházközséget évente meglátogatni és megvizsgálni. (Ha személyesen nem tudja ezt megtenni, akkor a törvény szerint egyházmegyei tanácsosokat kérhet föl erre a feladatra.) Ennek a látogatásnak része az adott egyházközség hittanoktatásának adminisztratív, formai ellenőrzése is.  A MRE 2007/II. Tc. 18.§. 1. szól arról, hogy az egyházmegye a hittanoktatással kapcsolatos feladatait egyházmegyei bizottságra vagy előadóra bízhatja. A bizottság/előadó feladatai közé tartozik a hittanoktatás koordinálása, adminisztrálása, ügyintézése.

Ugyancsak az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló törvény 77.§.(2) beszél arról, hogy minden egyházmegye alapíthat hittanoktatási (vallásoktatási) bizottságot. Ez a bizottság, ill. az egyházmegyei közgyűlés kijelölhet egyházmegyei katechetikai előadót az egyházmegyében történő katechetikai munka segítésére. A vallásoktatási bizottság, illetve az egyházmegye katechetikai előadója javaslatot tehet az illetékes esperesnek bizonyos egyházközségek/ az egész egyházmegye katechetikai adminisztratív ellenőrzéséről. A javaslattétel után az egyházmegye esperese jelöli ki azokat az egyházmegyei lelkipásztorokat (akár a bizottság tagjai és a katechetikai előadók közül), akik az illetékes helyszíneken ezt az ellenőrzést elvégezhetik. Mindezek a hittanóra látogatások csak az adminisztráció pontos végzésére és a MRE hittanoktatásra vonatkozó törvényei által előírt formai kritériumok megtartására vonatkozhatnak – tartalmi, szakmai kérdésekre nem.

 

A református egyházközségben

Az 1994. évi II. tc. Az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló törvény 39.§. alapján az adott református egyházközség lelkipásztora felelős az „egyházközségben végzett minden egyházi szolgálatért”, melynek része a tanítói feladatok ellátása, tehát az óvodai katechézis és az iskolai hittanoktatás is. Abban az esetben is így van ez, ha a gyülekezetben megbízott hittanoktatók végzik a katechézis szolgálatát.

Az illetékes gyülekezet vezetősége (lelkipásztor, gondnok) elrendelhetik és végezhetik is saját gyülekezetükben, a megbízott katechéták által végzett hittanórák látogatását. (2007/II. 11.§.)

 

A hittanórák látogatása során két típusú ellenőrzést különböztethetünk meg:

adminisztratív ellenőrzés: mely azokra a dokumentumokra, adatokra vonatkozik, melyek központilag lejelentésre kerülnek és a hittanórák éves menetével, folyamatával foglalkoznak. Itt elsősorban formai kérdések kerülnek elő, a tartalmi kérdéseket nem érinti.

szakmai kontrol: ez a típusú ellenőrzés a hittanórák formai kérdéseit kevésbé érinti (bár lehet része annak), és elsősorban a tartalmi kérdések kerülnek előtérbe. Ez az ellenőrzés csakis olyan katechetikai szakértő által végezhető, aki a Szakértői névjegyzékben szerepel és szakma téren megfelelő háttértámogatást, segítséget nyújthat a hittanóra fejlesztésében.

 

A református egyházközségekben végzett hittanórák látogatása esetén első sorban az adminisztratív ellenőrzés javasolt, míg a szakmai kontrol csakis az adott hittanoktató/lelkipásztor egyéni kérésére, illetve az egyházmegye esperese által kért speciális esetben.

 

Mit fognak ellenőrizni (mit kérhetnek számon) a hittanórákon?

Akár az egyházközség vezetősége, akár az egyházmegye esperese által elrendelt adminisztratív ellenőrzés kétféle módon történhet:

Mind a fakultatív hittan, mind a kötelezően választható hittanórák esetében érvényesek a következő MRE szabályzások:

 

A helyszínen, ahol a következő ellenőrizhető:

Hiányzási, haladási, osztályozó napló, A létszámlejelentő adatlapban az esperesi hivatal felé közölt csoport létszáma, a hittanóra adatlap szerinti helye/ideje, hittanóra tartója.

 

A létszámlejelentő adatlapban föltüntetett időpontban/helyszínen a lejelentett hittanoktató jelenléte.

 

Utólag az esperesi hivatalban/ canonica vistatio a gyülekezetben történő ellenőrzés idején kérhetőek a hittanoktatás dokumentumai közül (2007/II. Tc. 13.§. 1) a visszatekintő számvetéshez:

 

Létszámlejelentő adatlap az adott évhez tartozó már lezárt tanévről/tanulócsoportokról.

 

A tanulócsoportokhoz tartozó hittanoktatási hiányzási, haladási, osztályozó napló (naplók), melynek kivitelezése az RPI feladata, és amelyet a Kálvin Kiadó terjeszt. (MRE 2007/II. Tc. 13.§. 3.)

 

Az adott évhez tartozó már lezárt tanévről egy összesített jegyzék mindazokról a tanulókról, akik hittanórán vettek részt, ill. a végzett tanévről bizonyítványt kaptak.

 

Mi történik, ha valaki nem az elfogadott tanterv és tankönyvek alapján tartja a hittanórákat?

Egyház

 

Mit jelent a református hit- és erkölcstanoktatás helyi tanterve? Hogyan zajlik ennek a kidolgozása?

Az MRE Zsinata által elfogadott református hittanoktatási kerettanterv alapján az egyházközségek helyi tantervet készítenek a helyi sajátosságok (csoportok összetétele, személyi feltételek, iskolai és gyülekezeti adottságok) figyelembe vételével. (MRE 2007/II. 2.§.3.)

 

A helyi tantervnek törvényileg előírt módon a következő elemeket kell tartalmaznia:

o    a hittanoktatás alapelvei,

o    a hittanoktatás céljai,

o    a hittanoktatás feladatai,

o    a kerettanterv által előírt tananyagot,

o    a meghatározott minimum követelményeket,

o    az adott hittanoktatás során használt tankönyvek listáját,

o    a hittanoktatás értékelésének formáit.  (MRE 2007/II. 2.§.4.)

 

Szakmailag indokolt a helyi tantervbe bevenni a következő elemeket is:

o    A helyi tanterv készítésekor figyelembe vett vonatkozó állami és egyházi törvények, rendeletek, határozatok listája.

o    Az alkalmazandó tankönyvek, segédanyagok, valamint egyéb taneszközök kiválasztásának elvei.

o    Az adott egyházközség területén található minden oktatási intézmény fölsorolása, és az ott szervezendő hit- és erkölcstan órák feltételeinek összegzése.

 

Helyi tantervet minden református oktatási intézménynek és egyházközségnek készíteni kell. A helyi tantervek alkalmazásának előfeltétele református oktatási intézmények esetében az RPI, egyházközségek esetében az egyházmegyei katechetikai megbízott támogató szakvéleménye.

 

Az RPI honlapján található néhány helyi tantervi minta, melyek a szükséges kritériumoknak megfelelnek, így a minimális (a legszükségesebb adatok) módosításával átvehetőek.